Dear . . . !

Próbálok szellemes lenni. Igyekszem. Jelenleg kicsit kikészültem, de meg kell barátkoznom a dologgal.
Néhány napja tudtam meg, hogy PCOS (policisztás ovárium szindróma) betegségem van. Egyenlőre nem tudom kezelni a helyzetet, sőt leginkább sehogyan nem tudom kezelni a helyzetet. Mert ez nem gyógyítható, de kezelhető. De az én esetemben ez nehéz. Az életemnek 180 fokos fordulatot kéne venni, amire nem vagyok felkészülve. És valahogy 22 évesen nehéz azzal szembesülni, nőként, hogy a gyermekvállalási esélyeim jóval kisebbek az egészséges nőkénél. 

Kevésnek érzem magam. Ennyire még sohasem éreztem magam megijedtnek. FÉLEK.
FÉLEK, hogy cukorbeteg leszek.
FÉLEK, hogy nem tudok, majd gyermeket szülni.
FÉLEK, hogy nem tudok lefogyni.
FÉLEK, hogy találnak egy újabb daganatot a mellemben.
FÉLEK, hogy nem leszek elég jó így egyik férfinak sem.
FÉLEK. . .

"Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat." (M. L. K.)

RosaBella